Kritika
Már többször utaltunk rá, véleményünk szerint a MOKKA jelenlegi (jövőbeli?) webes felülete, vagyis az e-Corvina OPAC sok kívánnivalót hagy maga után. Nem arról van szó, hogy használhatatlan lenne, vagy hogy ne lehetne benne megtalálni valamit – hisz sok nagy könyvtár megelégedéssel használja. Egyszerűen csak lehetne sokkal jobb is, és mivel ez itten egy országos szolgáltatás… szóval most kritikusak leszünk. Zárójelben itt-ott megtippeljük az egyszerűbb hiányosságok kijavításához szükséges időt. Egyébként vannak pozitívumok is az e-Corvina OPAC-ban, például ha nincs találat, ajánl alternatív írásformákat. A gyártó véleményét is megnézhetik-meghallgathatják.
Induljunk messziről! A Google-ben “MOKKA”-ra (vagy “közös katalógus”-ra) keresve tényleg a “mi mokkánk” az első, a könyvtárügy lenyomta a TV2 azonos című műsorát és egy éttermet is. Ez biztató. A Google már a találati listában felajánlja a fontosabb tartalmakat.
A honlapon viszont nincs keresődoboz kirakva (15 perc) és az adatbázisra mutató két link sincs túlságosan kiemelve (15 perc). A honlap a “Előzmények, történet” fejezettel nyit – tán hasznosabb lenne egy figyelemfelkeltő szöveg (30 perc) és ismerető a keresési lehetőségekről. No, de ugorjunk az adatbázisba…
Megérkeztünk: nem derül ki, hogy hová is jutottunk. Jó lenne valami ismerető szöveg és valami egyedi, ”mokkás” megjelenés. Ilyesmire a DEENK katalógusa szép példa: ott ismertető szöveg fogad, s bár ki van írva, hogy copyright e-corvina, de mégiscsak hangsúlyosabb a könyvtár saját logója (1-2 nap). Alaphelyzetben “egyszerű keresés” módban vagyunk, bár nem a Google-szerű egymezős keresésről van szó, az egyetlen mezőbe csak szerzőt vagy címet vagy stb. írhatunk. Talán praktikusabb lenne rögtön az összetett keresést mutatni (5 perc). Az összetett keresés űrlapja kissé kaotikus, de ez szubjektív megérzés. Van szűrő a bal felső, a jobb felső és az alsó sorban. Több lelőhelyet nem lehet kijelölni, csak egyet vagy az összeset. Nem világos hogy lehet a DEENK az ELTE vagy a PTE külön-külön megjelenő könyvtáraiban egyszerre keresni (2 nap). A “Súgó” jelenléte hasznos, bár nem tárgyal minden funkciót – pl. nem derül ki, hogy mi az a kosár (2 nap).
No, de keressünk valamit! Vasárnap éjjel feltehetően kevesen használják a keresőt, megfelelő pillanat a tesztelésre. Robert Merle: 6.6 mp alatt 338 találat, John Updike: 11.3 mp alatt 385 találat. Most hétfőn, ebéd előtt újrapróbálva hasonló időket produkál, más kérdésekkel néha 20-30 másodpercig is szöszöl. Biztos valami karbantartás folyik. (Ne keressenek ugyanezen nevekre – a második rákeresés mindig gyorsabb.)
De lássunk inkább találatokat! Schiller Erzsébetre keresve 20 van, de óvatosságból csak 10 tétel látszik, pedig kiférne több is a képernyőre (15 perc). A találatok közül 6 téves: Schillerek és Erzsébetek vannak a közreműködők között, de Schiller Erzsébet nem. (A konyvtar.hu keresője elfedi az e-Corvina rendszerek ezen hibáját.) A keresett szerző neve csak két esetben szerepel a találati listában – feltehetően ha ő van a 100-as MARC mezőben – a többinél csak akkor derül ki, hogy mi a szerepe, ha kinyitjuk a találatot egy külön ablakban. A dátum szerinti rendezés hibás: a “cop.” jelzések bezavarnak – ahol ilyen is van, ott figyelembe veszi, ahol csak ilyen van, az a lista végére kerül.
Hogy kire-mire kerestünk, már nem látszik a találati oldalon, s a keresés sem finomítható tovább, csak ha visszamegyünk a keresőoldalra a böngésző “Vissza” gombjával, de semmiképp sem az “Egyszerű” vagy “Összetett” keresőgombokra bökve, azok ugyanis egyúttal törlik a kereső űrlapot (4 óra). Az űrlapot törölni egyébként csak így lehet, külön gomb erre nincs (30 perc) úgyhogy ez érthető is.
A kosár funkció hasznos, de mivel nincs regisztráció (4 nap) a kosár tartalma nem őrizhető meg. Érdekes, hogy ott, ahol van azonosítási lehetőség az e-Corvina OPAC-okban, pl. az FSZEK-ben, ott sincs a kosár funkció ezzel összekapcsolva, az olvasóknak nincs saját kosaruk (4 nap).
Összefoglalásképp… szoftverekkel kapcsolatban mindig érdemes azon elgondolkodni (1 hét), hogy a fejlesztők maguk használják-e azt? Nap mint nap, saját céljaikra, például könyveket keresve gyerekeiknek vagy ilyesmi. Nem fejlesztéskor, teszteléskor, mert az egészen más – az ugyanis, hogy egy-egy funkció jól működik, nem jelenti azt hogy felhasználóbarátan is. A Gmail valószínüleg azért olyan ügyes levelezőrendszer, mert eredetileg belső használatra készült, és hát a Google-nél van elég hozzáértően kritikus felhasználó…
Persze, a dolog nem ilyen egyszerű. Az e-Corvina nem csak OPAC-ból áll, ahogy a MOKKA sem, így pusztán a felületet kritizálni talán felületes dolog, mikor a mögötte lévő rendszer egyébként jól működik. Csak arról van szó, hogy ez az amit a felhasználók látnak, s ahol egy-egy kis javítás is sok-sok ember dolgát könnyíti meg egy csapásra.
A MOKKA statisztikai adatait még mindig örömmel fogadnánk… Ez árnyalná a fenti, igen lassú válaszidők értékelését is. Érdekes lenne azt is tudni, hogy éppen mi van betöltve a MOKKA-ba. A mi prototípusunk még mindig csinosodik – ezzel kapcsolatban hamarosan jelentkezünk.
2 hozzászólás — Kategória: bemutatkozás — UTCA @ 12:42 du.
Azt hiszem ez általános: sok helyen látom az informatika területén, hogy megelégszik a szolgáltató azzal, hogy megvalósítsa a specifikációt, ahelyett, hogy segítséget adna, párbeszédbe kerülne a megrendelővel és együtt találnák ki a létrehozandó szolgáltatást.
Másrészt: egy szolgáltató nem jótéti intézmény, ha érdekei azt diktálják, hogy a projekthez csak annyit adjon hozzá, vagy annál csak egy minimálissal többet, mint amit a megrendelő kifizet, akkor nem fog ehhez hozzátenni. Ilyen érdek lehet a tanulás, presztizs elnyerése, későbbi projektek számára felmutatható referencia, tudományos eredmény stb. De egy invesztíció elmaradását okzhatja a rivális projektek elszívó hatása (minek fektessek bele egy halott projektbe, ha itt vannak az élő projektek is), vagy a megrendelő passzivitása, párbeszédképtelensége. Hogy ez pontosan hogy is áll a MOKKA esetében nem tudom, annyi biztos, hogy így kívülről nézve a Ti konzorciumotok az, akinek igenis érdeke, hogy az elvártnál jóval többet tegyen hozzá a projekthez, innovatívabban viszonyuljon hozzá, mivel ezzel tudja megalapozni a későbbi pénzügyileg is nyereséges projekteket.
Mindenesetre ez csak egy szempont. Amúgy hajrá!!!
1.
Alapvető, hogy a (kereső)rendszer minőségét a (kereső)felület dönti el.
A programszerkezetileg (bizonyos határig) rossz, de a felhasználó természetes érzékelésének inkább megfelelő felülettel rendelkező rendszer jobb, mint a fordítottja.
2.
Az Arany Oldalak szakma telefonkönyvvel szerzett többszörös, közvélemény-kutatásokkal alátámasztott tapasztalatok (profitorientált cég, nem babra megy a játék) szerint a felhasználók kb. 5-10 százaléka használja ki rutinszerűen az összes lehetőséget (használ pl. tezauruszt)[’sprinterek’], 10-20 százaléka kényszerből, de adott esetben használ bármilyen lehetősége (és a fogát csikorgatja, amiért erre kényszerül)[’teljesítők’], 80-90 százaléka éppen hogy veszi figyelembe rutinszerűen (csak) a „lásd” utalásokat (de azokat természetesként éli meg)[’polgárok’], és 5–10 százaléka már azért „csapnivalónak” tekinti a rendszert, amiért az „eb” szóval keresve a „kutya” alatt jelennek meg a találatok [’hangadók’].
Az első három kategória képviselői legalább felerészben a böngészést használják, ha számukra úgy alakul, hogy gyakran keresik fel a rendszert, mert rájönnek, hogy a böngészésen keresztül nem annyira „vakok”. A szófelhőt sokkal ritkábban használja a gyakorlott kereső, mint a kezdő, mert hamar idegeire meg a zaj.
Egy rendszer közkeletű megítélését nem az elitet alkotó ’sprinterek’ és ’teljesítők’, alig a ’polgárok’, döntően a ’hangadók’ elesettjei határozzák meg.
Ha a felület ama kritikájáról van szó, mely messzemenően a felhasználóbarátságot kéri számon, nem volna szabad például nem odanézni a szavakkal végzett keresés lehetőségeinek megoldottságára.
A MOKKA kritikája semmit sem mond a böngészésről, ami legalább olyan súlyos jel a kritikára nézve, mint a kritikában említett hiányok MOKKÁra nézve.
Vegyünk csak egy egyszerű esetet („bíróság” keresőszóval keresve). Hol tudja azonnal a mezei kereső, mit jelentenek a szögletes zárójelben szereplő jelzetek?
Mit kell tudnia arról, hogy mit jelent, ha van a találati sorban „mutat”, és ha nincs?
Mit kell tudnia arról, hogy mit jelet, ha van a találati sorban szögletes zárójelben szereplő (forrás)jelzet, és mit jelent, ha nincs?
Mit kell tudnia arról, hogy látható a ma már szokásos (egyszerű) tárgyszót képviselő mutatószó, és van a történeti, valójában már nagyon ritka összetett tárgyszót képviselő mutatószó.
Ha magának az adott felületnek az alapján a ’hangadó’ nem tudja megmondani kapásból, miről van szó, a rendszer közkeletű megítélése romlani fog.
11 [oszk] bíróság
1 [szte] Bíróság mutat
132 bíróság
1 biróság mutat
3 Bíróság
1 [szte] Biróság mutat
2 [opkm] bíróság
1 bíróság—168–1708—Buda—Pest
2 bíróság—9-20. sz.—magyar
1 bíróság—alkotmányjogi szabályozás
Még inkább minősíti a kritika szakmai színvonalát, hogy nem tűnik fel legalább a kritikusnak az alábbi szakmai nonszensz:
A Köztauruszból származó választottbírósági eljárás a forrásban nemdeszkriptor a következő formában:
választottbírósági eljárás „lásd” választottbírsóg „ÉS” jogi eljárás.
Tehát nem vagy az egyik, vagy a másik, hanem a kettő együtt.
A felhasználónak erről semmit sem kell tudnia, az ’elit’ érti, a ’polgárok’ és a ’hangadók’ meg jobb, ha semmivel nincsenek terhelve. De a „választottbíreósági eljárás’” mutatószónak ott kellene lennie a mutatóban, és ha rákattint a kereső, akkor a fenti „lásd ÉS” szabályozás szerinti találatoknak automatikusan kellene megjelenniük. Ehelyett ez lehetetlen, ráadásul szét lett bontva az eredetileg összetett utalás (holott MARC szerint pontosan specifikált), és teljesen mechanikusan külön-külön „lásd” utalásként szerepelnek, de azt se nagyon lehet érteni a felület adta tálalásban. Szakmai katasztrófa mind az adatbázisdefiníciós, mint a kritikai oldalon.
1 [szte] Választottbiróság–külkereskedelmi–nemzetközi–KGST-orsz.–e mutat
1 [szte] Választottbiróság–külkereskedelmi–nemzetközi–M.o. mutat
3 [szte] Választottbíróság—Magyarország
3 [szte] Választottbíróság—nemzetközi
1 Választottbíróság—nemzetközi mutat
választottbírósági eljárás
1 [oszk] jogi eljárás mutat
választottbírósági eljárás
7 [oszk] választottbíróság
2 választottbírósági eljárás
1 választottbírósági eljárás–arab országok mutat
1 választottbírósági eljárás—Berlin mutat
A példát ezen a helyen nem lehet megfelelően foormázva bemutatni, ha valaki tényleg érteni szeretné a dolgot, fel kell keresnie a MOKKÁt, és a böngészőben kell megadnia a “választottbíróság…” keresőszót.