UTCA projekt

Prototípus

Az utóbbi pár hetet egy prototípus felélesztésével töltöttük, mely a 2006-2007-ben végzett munka “gyümölcse”. Több elvarratlan szál is van benne, de ennek ellenére jól demonstrálja hogy milyen is (lenne) az általunk elképzelt MOKKA. A keresőfelületet rövidesen elérhetővé tesszük, most előzetesként összefoglaljuk a lehetőségeit. A felsoroltakon kívül további funkciók is fejlesztés alatt vannak, például a térkép és a tezaurusz alapú keresés, erről legközelebb, vagy a prototípus bemutatásakor írunk majd. Az UTCA projekt elképzeléseiről a januári TMT-ben is olvashatnak majd egy átfogó cikket.

Keresés

Keresni címre, névre, témára (tárgyszavak alapján) és a digitális dokumentumokban előforduló szavakra lehet. A címben kifejezésekre is, ha idézőjelek közé tesszük azokat. Kereshetünk több névre egyszerre is, pl. ha a név keresőmezőbe az írjuk “merle, réz”, akkor a Merle és a Réz nevű személyek közös műveit – értelemszerűen Robert Merle Réz Ádám által fordított könyveit kapjuk meg – “Robert Réz” könyveit nem.

Ha csak annyit írunk a név mezőbe, hogy “lajos”, akkor az ismertebb Lajosokhoz (Kossuth, Áprily, Kassák, Bárdos, stb.) kapcsolódó találatokat kapunk. Természetesen lesz lehetőség a többi “Lajos” listázására is, és direkte az ő könyveik megjelenítésére. “Csonkolásos” keresésre nincs lehetőség. Már maga a szó is ijesztő. Később viszont tervezzük a keresés nyelvészeti alapú támogatását, ami ennél sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában.

Duplum ellenőrzés

Az UTCA katalógus prototípusa a már sokszor említett mű szerinti csoportosításra törekvő algoritmus 2007-es változatát használja. Néhol igen jó eredményeket ér el, néhol, pl. az idegen nyelvű címeknél még nem annyira. Sokszor, ha több találat is jön egy címre, a plusz 1-2 találat egy-egy minimális adatokat felküldő könyvtár rekordja, míg az összes többi egy nagyobb csoportot alkot. 2007 óta sokat tanultunk, sok ezer rekordot átnéztünk – a következő iteráció már jobb eredményeket fog hozni. A prototípus csak a monografikus(nak látszó) rekordok feldolgozását tartalmazza. Az duplumszűrő algoritmus igény szerint könnyedén kicserélhető a MOKKA által jelenleg használt duplumkulcsos módszerre is.

Könyvismertetők és borítók

A találati listákban könyvismertetők és borítók is megjelennek. A kb. 30000 könyvismertető a Könyvtárportál (egyébként bármely más fejlesztő számára is elérhető) adatbázisából származnak. A borítókat a Moly.hu könyves közösségi portál fejlesztőjétől kaptuk meg – köszönet a rokonlélek fejlesztőjének! Az ismertetők és borítók illesztésében az egyes címekhez még vannak hibák – így könyvborítók jelennek meg a hangoskönyveknél is, s egy-egy címhez mindig ugyanaz jelenik meg, a Moly.hu ugyanis nem különbözteti meg a kiadásokat.

Lelőhelyek, státuszok és kérések

Rögtön a találati listában (a Könyvtárportálhoz hasonló kinyíló panelen) láthatóak az egyes lelőhelyek, s egyetlen kattintásra, néhány másodperc várakozás után az aktuális státuszuk is, vagyis hogy hol hány példány érhető el helyben, kölcsönzésre, és hány példány van éppen kikölcsönözve. Az egyes dokumentumoknál raktári illetve könyvtárközi kérés indítását lehetővé űrlapok is vannak – persze ezeket össze kéne kötni a megfelelő kiszolgáló rendszerekkel, IKR-ekkel.

Digitális dokumentumok

Az UTCA prototípus kezeli a MEK, a DIA és az MTDA állományát. Rögtön a találati listában – egy kis kék E betűvel – jelzi, ha egy-egy dokumentumból van digitális változat.

Az elérhető digitális dokumentumokra mutató linkek mellett magukat a dokumentumokat is el lehet olvasni, rögtön katalógus felületen belül. A PDF formátumban elérhető állományokat (MEK, MTDA) másolásvédetten, csak az oldalon belül megnézhetően jeleníti meg. Ugyan a másolásvédelemre itt nincs szükség, hiszen szabadon elérhető anyagokról van szó, mindez jól demonstrálja a használt technológiát, amely például a digitálisan kért könyvtárközi kérések “elküldésére” használható, úgy, hogy csak a címzett láthassa azt. Lapozni, keresni lehet a dokumentumokban, de menteni vagy nyomtatni elvileg nem. Persze ha valaki nagyon ügyes… de az úgyis bármit lemásol.

Teljes szövegű keresés

Az elérhetővé tett digitális dokumentumok többsége, közel 8000, teljes szövegű kereséssel is megközelíthető, természetesen a többi keresési szemponttal kombinálva is. Könnyen megtudhatjuk például, hogy Gyurkó László 19 elérhető műben említi a “lehetetlen” szót. Az indexelés minősége még tovább javítható majd, mert most pl. csak teljes szavakra lehet keresni, és csak a használt formájukra, szótövek alapján nem. A találatoknál megjelenik a szövegkörnyezet is, de még nem mindig a a megfelelő.

Könyvtárportál integráció

A könyvismertetők megjelenítésén kívül a felület elvileg ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújthatná a kereséshez kapcsolódóan, mint a konyvtar.hu: kedvencek megjelölése, polcok létrehozása és megosztása, hozzászólás a könyvekhez, de ezek jelenleg csak jelzésértékűen vannak jelen a prototípusban – a felület ott van, de mivel nincs regisztráció, és a mögöttes funkciók sincsenek bekötve, menteni nem lehet semmit. Hely (felület) viszont van raktári vagy akár ODR kérések indítására is, melyek majd eljuthatnak a leendő ODR kéréskezelő rendszer felé is.

Alapanyag

Hogy milyen nagy lehetőségek vannak egy közös katalógusban, csak úgy lehet megmutatni, ha rendelkezünk megfelelő mennyiségű alapanyaggal – jelen esetben a sok-sok rekorddal. Az UTCA konzorciumnak immáron tagja egy MOKKA tagkönyvtár is, s így a MOKKA alapszabály 6.3 pontja alapján lehetőségünk nyílt “Korlátozások nélkül igénybe venni a MOKKA projekt információs vagyonát”. A prototípus így az “igazi” MOKKA 2006-os állapotának teljes rekordkészletét használja.

Ezzel a lehetőséggel nem akarunk visszaélni, nem kívánunk “alternatív mokkát” létrehozni. A prototípus csak átmeneti ideig, pusztán a lehetőségek bemutatásának céljával fog üzemelni. A találatok nem fognak szerepelni a  Google keresőben, ellentétben a Könyvtárportál oldalaival, ahol ez kifejezetten cél volt.

Folyt. köv.

Kérdéseket, hozzászólásokat továbbra is örömmel várunk. Legközelebb a közbeszerzési pályázat mikéntjéről, az esélyegyenlőség fontosságáról, és megteremtésének módszereiről lesz szó. Feltehetően ezek már kicsit elkésetten érkeznek, hisz a menetrend szerint lassan el is készül a MOKKA bizottság tanulmánya, és beindul a pályáztatás. Kíváncsian várjuk.

2 hozzászólás — Kategória: bemutatkozás — UTCA @ 9:13 de.

Célközönség

Most januárban ül össze az a bizottság, ami a MOKKA-pályázat alapját képező tanulmányt megírja. Engem is felkértek tagnak, ami nagyon megtisztelő, de mivel ez összeférhetetlen lenne a pályázással, ezt elutasítottam. Ezt a blogot persze mindenki olvashatja, így reméljük ez-az innen, vagy az IMOLA koncepcióból, utat talál majd abba a bizonyos tanulmányba. - Kardos András

Mai témánk: ki is a MOKKA célközönsége? Mondhatnánk: könyvtárosok, olvasók, használók, ugye? De a kérdés – mely inkább stratégiai és vezetési, mint technikai – nem ilyen egyszerű. A többször emlegetett újragondolásnak viszont ez is része kell hogy legyen, különben a gyakorlati megvalósítás sem feltétlenül lesz annyira sikeres.

A probléma többféleképp is felvethető. Egy-egy nagy könyvtár, az FSZEK, a BME vagy a MTAK, a katalóguson túlmutató digitális tartalmakat és szolgáltatásokat is kínál weboldalán, vajon hová irányítja az érdeklődőket? Saját katalógusa, vagy az azt is, de mást is tartalmazó közös felé? A válasz lehet az is, hogy mindkettő linkje ott lesz a weboldalon, és majd a kedves olvasó eldönti mit akar, de ez csak a kérdés elódázása. Vagy ha az OSZK csinál(tat) egy jó közös katalógust, amiben benne van az ő állománya (is), A-tól Zs-ig, akkor minek neki saját webes katalógus? Ez egyébként áll minden olyan nagy könyvtárra is, akiknek nincsenek speciális szolgáltatások beépítve a katalógusába.

Az ellentmondás tehát ott feszül, hogy az olvasó vélhetően a bővebb katalógust választaná (vagy azt lenne érdemes neki megmutatni), amely egyébként az internetes keresők szempontjából is előnyösebb választás. A Könyvtárportál látogatóinak megdöbbentően nagy százaléka, jóval több mint fele, érkezik úgy el az oldalra, hogy a Google-ban keres valamilyen címre, szerzőre, településre – s onnan, egy-egy a találati lista első oldalain megjelenő link alapján jut el a konyvtar.hu valamelyik oldalára. Ezzel ellentétes viszont a könyvtárak (vélt) érdeke: saját webes látogatottságuknak növelése, saját katalógusuk előtérbe helyezésével. A könyvtár mellett a könyvtári szoftverének fejlesztője, ha más okok miatt is, de ugyancsak a helyi katalógusok fejlesztésében, népszerűsítésében érdekelt, és ez teljesen érthető, hisz ők – közöttük természetesen a mi konzorciumunk tagjai – ebből élnek. Árnyalja a kérdést, ha az adott könyvtár katalógusa szervesen beépül valamilyen szolgáltatási rendszerbe, portálba, pl. egy egyetemi rendszerbe.

Elképzelésünk szerint e dilemmát két vonalon lehetne megoldani. Egyrészt lehetővé téve, hogy a könyvtárak statisztikáikban saját virtuális látogatásként számolhassák el azokat a kereséseket, melyeket az olvasók a közös katalógusban végeztek, s melyek érintették őket. Másrészt egy olyan fenntartható működési/üzleti modell kidolgozásával, amely mind a könyvtárak, mind a fejlesztők számára elfogadható és motiváló hatású, valamint a hosszútávú stratégiai tervek irányába mutat. Efféle külföldi – pl. angliai – példák megismerése és esetleges adaptálása már a MOKKA “hőskorszakában” is felmerült. Manapság a dán példa tanulmányozása lehet igen érdekes/tanulságos, ahol nem “közös”, hanem “egyetlen” országos katalógus van, s ezt az állapotot pár éves átmenettel érték el, az itthon honos felállásból. A fenntarthatóság többféleképp is elképzelhető, akár önfenntartó formában is, ha a könyvtárak elég nyíltak lennének ehhez.

A ki-hol-keres kérdéshez és a célcsoporthoz kapcsolódik a leendő MOKKA, illetve a DEENK által továbbfejlesztett ODR kapcsolata is. Az országos könyvtári fejlesztések koordinációjáról Bánkeszi Katalin tartott előadást Miskolcon. Az ő előadásából származik az alábbi dia, mely az különböző TÁMOP projektek keretében fejlesztett szolgáltatások összefüggéseit mutatja, “dokumentumküldés” cím alatt. Sajnos nem voltunk ott az előadáson, így magyarázat nélkül nem minden világos. Az elemek felismerhetőek, az összefüggések nem. Hogy az “ODR szolgáltatás” miért a MOKKA és az olvasói felület között, és nem mellette van, miért van három “kereső” felirat a dián, és a MOKKA miért az ODR-en keresztül jelenik meg az olvasói felületen. Vagy ez csak a dokumentumküldés esetén van így? Nem kritika, inkább kíváncsiság ez.

A keresések figyelembevételére a statisztikákban több számolási módszer is elképzelhető. Lehetne például a kereséseket számolni – s közölni minden könyvtárral, hány keresést hajtottak végre úgy, hogy az ő könyvtáruk is ki volt választva (akár több között is). Egyetlen keresés több könyvtár keresési számát is növelheti, pl. a jelenlegi MOKKA felületen a “bármi” lelőhely kiválasztásakor, a HunKat vagy a Könyvtárportál esetén több kedvenc könyvtár bejelölése esetén. Egy másik módszer, talán érdekesebb is, ha nem a kereséseket, hanem a találatokat számoljuk, ami egy adott könyvtárból jön. Tehát ha rákeresek az Állatfarmra, akkor minden olyan könyvtár kap egy “látogatást”, akinek van belőle egy példánya, s ez megjelent a találati listában. Érdekes lehet még azon keresések feljegyzése is, melyek nem hoznak találatot – hisz ezzel valamiféle igényt jeleznek az adott könyvtár felé.

Jó lenne tudni, hogy jelenleg milyen a MOKKA és az ODR kihasználtsága, hisz az fontos adalék hasonló szolgáltatások terhelésének tervezésekor. Hány keresést hajtanak végre, hány rekordot töltenek le a különféle elérési protokollon, egyáltalán hány (egyedi) látogatója van ezeknek a szolgáltatásoknak. Erről mindössze annyit tudhatunk, amit a 2008-as szombathelyi vándorgyűlés ODR-MOKKA fórumán Gyüre Péter elmondott. Az NIIF oldalán www.niif.hu/webalizer/www.mokka.hu korábban még elérhető statisztika vélhetően már jó ideje nem valós adatokat mutatott – hiszen a MOKKA régóta elköltözött tőlük. Pedig adatok könnyedén gyűjthetőek, részben olyan ingyenes szolgáltatásokra építve mint a Google Analytics, amit a Könyvtárportál – és sok más könyvtári oldal is – is alkalmaz.

Elképzelésünk szerint, ha megvalósul az “új mokka”, akkor annak az olvasóközönséggel való megismertetésére is jelentős erőforrásokat – magyarul pénzt is – kell költeni. Az UTCA konzorcium, ha elnyeri a megvalósítás lehetőségét, ezt akár saját haszna terhére meg fogja tenni. Olyan webes szolgáltatást ugyanis nincs értelme létrehozni, amit nem használnak NAGYON SOKAN. Ha viszont sokan használják, akkor az sok-sok potenciális olvasó, könyvtárlátogató… befejezésül egy rövid filmrészlet, a költséghatékonyság ábrázolására.

nincs hozzászólás — Kategória: bemutatkozás — UTCA @ 12:49 de.